Ugrás a tartalomhoz

44M Tas

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
44M Tas
Fejlesztő országMagyar Királyság
GyártóWeiss Manfréd Acél- és Fémművek
Gyártási darabszám1
Háborús részvételmásodik világháború
Általános tulajdonságok
Személyzet5
Hosszúság9,20 m
Szélesség3,50 m
Magasság2,70 m
Tömeg38 t
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat20–120 mm
Elsődleges fegyverzet43 M típusú 75 mm-es harckocsiágyú
Másodlagos fegyverzet2 db 34/40A M típusú 8 mm-es géppuska
Műszaki adatok
Motor2 db Weiss Manfréd V–8H 8 hengeres benzinmotor
Teljesítmény2 × 194 kW (260 LE)
Felfüggesztéslaprugós, 2 × 3 görgőpár
Sebesség45 km/h
Fajlagos teljesítmény10,3 kW/t
Hatótávolságkb. 200 (becslés) km

A 44M Tas a Weiss Manfréd Művekben kifejlesztett magyar nehéz harckocsi. 1944-ben egy bombázás során a prototípus már elkészült darabjai megsemmisültek, a fejlesztési programot a nyersanyaghiány miatt teljesen feladták.

Története

[szerkesztés]

A magyar hadvezetés 1943 tavaszán döntött egy 75 mm-es löveggel felszerelt nehézharckocsi beszerzéséről. Erre azért került sor, mert a Magyar Királyi Honvédség páncélosai alulmaradtak a szovjet Vörös Hadsereg közepes (T–34) és nehéz (KV–1) harckocsijaival szemben, melyek 76,2 mm-es lövegükkel lényegesen hatékonyabbnak bizonyultak a gyenge fegyverzetű és vékony páncélzatú magyar harckocsiknál.

A Tas harckocsi fejlesztési munkálatait a Weiss Manfréd gyár mérnökei végezték. A munka során a német PzKpfw III futóművét vették alapul, mely a felázott talajon is kiválóan működött. A meghajtási rendszer alapjául a modern harckocsitípusok esetében alkalmazott megoldást választották. A motor a Tas mellső lánckerekeit hajtotta, ez jobb terepjáró képességet és könnyebb karbantarthatóságot eredményezett. A felépítményt a korabeli magyar harckocsikkal ellentétben nem függőleges, hanem döntött lemezekből állították össze, és nem szegecselést, hanem hegesztett kötéseket alkalmaztak. A legnagyobb problémát a megfelelő motor és fegyverzet kiválasztása jelentette. Nem állt rendelkezésre ugyanis a 38 tonnás harckocsinak megfelelő mozgékonyságot biztosító nagy teljesítményű motor. Ezért a Turán harckocsiknál alkalmazott motorból két darabot építettek be. A harckocsi így műúton elérte a 45 km/h-s sebességet. Fő fegyverzetként a fejlesztés alatt álló 43M harckocsiágyút szerelték a prototípusba, abban reménykedtek, hogy a sorozatgyártású változatokba már Panther típusú harckocsikon is alkalmazott német KwK 42 L/70 ágyút építhetik be.

1944 nyarára a Weiss Manfréd Művek elkészítette a harckocsi darabjait, és a csepeli üzemben megkezdődött a prototípus összeszerelése. 1944. július 27-én szövetséges légitámadás érte a gyárat, és az üzemcsarnokkal együtt a félkész jármű is megsemmisült. A prototípus helyreállítására az elszenvedett károk és a fokozódó nyersanyaghiány miatt már nem adódott lehetőség.

Források

[szerkesztés]
  • Bonhardt Attila, Sárhidai Gyula, Winkler László: A Magyar Királyi Honvédség fegyverzete, Bp., Zrínyi Kiadó, ISBN 963-327-182-7

További információk

[szerkesztés]